Mire megy el a zsebpénz?

Akink kamasz gyereke van, az tudja, hogy milyen hatalmas dilemmát jelent a gyerek zsebpénz kérdése. Tulajdonképpen bármi, amit vesz majd rajta, aggódással töltheti el a szülőket. A legnagyobb félelmet az jelenti, hogy a gyerek minden pénzt majd cigarettára, alkoholra, vagy drogokra költi, de azért a szülők képzelgései ellenére sem ilyen vészes még a mai ifjúság. Legalább is a személyes tapasztalatok alapján. Persze mondhatnám azt is, hogy a helyzet csak egyre romlik, és bezzeg az én időmben ilyen nem volt, de az nem fedné a valóságot. Csak egy percre képzelje maga elé a tinédzser korát, és utána az vesse az első követ a mai fiatalokra, ki valóban nem rúgott ki néha-néha a hámból!

motoros bukósisakVan egy idősebb barátnőm – korábban egy helyen dolgoztunk és innen ered az ismeretség -, akinek van két, nálam alig tíz évvel fiatalabb, szinte már felnőtt, de azért még jócskán kamasz gyereke. Ez a barátnőm belelátott valamennyire a húszas éveim elején történő buli hegyekbe, és ezáltal abban a tévhitben él, hogy minden gyerek ezt csinálja, így mindig egzecíroztatja a gyerekeit, és annyira félti őket, hogy az néha már nem túl egészséges. Mind a két fiút korrepetáltam történelemből, és ez által jó viszony alakult ki köztünk, hiszen nagyjából átmenet vagyok a felnőtt és tini kategória között, legalább is a szemükben. Mivel a korrepetálások előtt/után is szoktam náluk maradni, így volt alkalmam kideríteni, hogy ez a két fiú az ennyi idős énemhez képest maguk a megtestesült jóság mintaképei.

A kisebbik gyerek nem dohányzik az alkoholt vagy egyéb tudatmódosító szereket alapból megveti, és minden szabadidejét a számítógépes játékoknak szenteli. Gyakorlatilag az összes zsebpénzét számítógépes szoftverekre költi. Nem csak játszani szeret ezekkel a szoftverekkel, de célja, hogy egyszer ő is videojátékok tervezésével foglalkozzon, valamint nem csak magukat a szoftvereket vásárolja meg, hanem a hozzájuk tartozó, a kultúra szerves részét alkotó kegytárgyak is a vitrinjébe kerülnek, amilyen gyorsan csak engedi az anyagi helyzete.

A nagyobbik fiú is hasonlóan vélekedik mind a bulizásról, mind a káros szenvedélyekről. Azt ugyan bevallotta, hogy néha cigizik, ha elmegy egy-egy buliba a barátaival, de ez olyan ritka, hogy szinte említésre sem méltó, sem kiadás, sem probléma szempontból. Ő viszont nem számítógépes szoftverekre költi a zsebpénzét, hanem leginkább motoros kiegészítőkre. Mióta megszerezte a jogosítványt, azóta mindene a motorozás. Motoros bukósisakból például már egész gyűjteménye van. Én is motorozok már egy ideje, de annyi információt a motoros bukósisakokról nem is tudtam, mint amennyit akkor elmesélt nekem Gergő. Sokat csevegtünk, kiderült, hogy ugyanabban a motoros boltban szokott vásárolni, mint én. Sőt, hálája jeléül a volt barátnőjének – mert ő már ilyennel is rendelkezik – vásárolt, csodaszép rózsaszín motoros bukósisakot oda is adta nekem, mondván, hogy ő nem tud vele mit kezdeni, és amúgy is úgy érzi tartozik ennyivel a korrepetálásokért cserébe. Nagyon megörültem a sisaknak, mert tényleg gyönyörű szép volt, de sajnos a többi védőfelszerelésemhez nem igazán illett sem színben, sem stílusban, így eleinte nem is akartam elfogadni, arra bíztattam Gergőt, hogy próbálja meg eladni valamilyen netes fórumon, és ha tényleg ennyire oda van a különleges motoros bukósisakokért, akkor az árán be tud szerezni még egyet. De a kis srác csak erősködött, így végül nem volt más választási lehetőségem, és beadtam a derekamat. Azzal az érvvel sikerült meggyőznie, hogy így van lehetőségem beruházni újabb, csajosabb színű felszerelésekre, anélkül, hogy a párom által meg lennék vádolva azzal, hogy csak újabb indokot keresek a pénzköltésre.

Beláttam hát, hogy igaza van, és vele, meg az édesanyjával el is mentünk másnap az üzletbe, ahol hatalmas bevásárlást tartottunk. Közben, amíg Gergő elveszett a sisakok rengetegében, tudtam egy kicsit beszélgetni négyszemközt a barátnőmmel. Megnyugtattam, hogy egyik fia miatt sem kell aggódnia, mert valamilyen rejtélyes körülmények között, egész normálisak lettek, hiszen bulizás helyett mindkettőnek sikerült értelmesebb hobbit találni az egyik a szoftverekért rajong, a másik pedig a motoros bukósisakokért, és ha még sokáig megmaradnak ezek hobbinak, akkor átvészelik a kritikus időszakot ennyi érdeklődési körrel, és nem lesznek olyan huligánok, mint ő, vagy én voltunk fiatalkorunkban. Persze a szavaim süket fülekre találtak, hiszen ember legyen az a talpán, aki képes meggyőzni az aggódó szülőt arról, hogy majd az ő gyerekei lesznek a kivételesen jófiúk, de hát inkább legyen ez a felesleges aggódás, mint bármi más problémájuk az életben.