Cégalapítás hibái: amiket egy fejlesztő sosem gondolna

Az utóbbi időben leginkább egyetlen gondolat foglalkoztat engem a szoftverfejlesztői karrieremmel kapcsolatban: meddig dolgozom még másnak? Villamosmérnökként végeztem az egyetemen, aztán egy autóipari cégnél kezdtem radarfejlesztőként. C, C++, Python, és ami csak eszedbe jut a hardverközeli nyelvekből. Tíz év után az ember elkezd gondolkodni azon, hogy talán érdemes lenne a saját útját járni. Nem azért, mert rossz lenne az alkalmazotti lét, hanem mert a fejlesztők többségében ott motoszkál ez a gondolat, hogy a tudásukból akár önállóan is megélhetnének.

Sokan a szakmánkból eljutnak addig, hogy kipattintanak egy ötletet, írnak hozzá egy prototípust, talán még befektetőt is keresnek. De aztán jön a valóság, és kiderül, hogy a technikai rész volt a könnyebbik fele. Én magam is belefutottam ebbe a falba, amikor néhány éve egy kollégámmal közösen akartunk indítani egy kis projektet. A kód három hét alatt megvolt. Az üzleti és jogi rész viszont hónapokig tartott, és közben annyi hibát követtünk el, hogy utólag szinte nevetnivaló.

Az első és talán leggyakoribb hiba, amibe belebotlottunk, az a székhelykérdés volt. Azt gondoltuk, hogy majd beírjuk az én budapesti lakáscímemet a cégbejegyzésbe, és kész. Nem gondoltuk végig, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. A NAV-nak befogadó nyilatkozat kell, a hivatalos levelek a lakásra jönnek, és ha bárki ránéz a cégjegyzékre, ott látja a személyes címemet. Ráadásul egy albérletbe egyáltalán nem biztos, hogy a tulajdonos beleegyezik. Ezt sajnos nagyon sokan figyelmen kívül hagyják, és aztán a cégbejegyzés közepén szembesülnek vele.

A második nagy tanulság az volt, hogy a cégalapítás költségeit teljesen rosszul becsültük meg. Azt hittük, hogy csak az ügyvédi díjat kell kifizetni, és utána indulhat a buli. Közben kiderült, hogy van törzstőke, vannak járulékos költségek, kell könyvelő, bankszámla, és a székhely sem ingyen van. Ezekről a grossoffice.hu oldalon tudtam meg sokat.

A harmadik hiba az volt, hogy nem kértünk tanácsot olyanoktól, akik már végigcsinálták a folyamatot. Szoftverfejlesztőként hajlamosak vagyunk mindent megoldani egyedül, mert hát mi egy komplex rendszert is össze tudunk rakni. De a cégalapítás nem egy szoftver projekt. Más szabályok vonatkoznak rá, és a jogszabályokat nem lehet „debugolni”. Utólag visszagondolva, egy jó tanácsadó rengeteg időt és pénzt megspórolt volna nekünk.

Azt kell mondjam, hogy a szoftverfejlesztők számára a legnagyobb kihívás nem a technológia, hanem az adminisztráció. Ismerjük a legjobb fejlesztési keretrendszereket, tudjuk, hogyan kell skálázni egy alkalmazást, de fogalmunk sincs, hogy mi az a NAV befogadó nyilatkozat, vagy hogy miért kell tulajdoni lapot kérni az alapításhoz. Ez nem szégyen, egyszerűen más terület. De ha valaki komolyan gondolja a vállalkozást, akkor ezekre a kérdésekre is választ kell találnia.

Amikor a projektet végül újra elindítottuk, már sokkal felkészültebben álltunk neki. Nem a lakáscímet írtuk be székhelynek, hanem kerestünk egy szakszerű megoldást. Ez a választásunk is a Gross Office weboldalára esett, ahol a Cégalapítás TOP 10+1 hiba – székhelyszolgáltatás 2.190 Ft /hó-tól témakörben rengeteg hasznos információt találtunk. Nem csak a székhelyszolgáltatásról volt szó, hanem a teljes cégalapítási folyamatról, a szükséges dokumentumokról, és azokról a hibákról, amiket a legtöbb induló vállalkozó elkövet. A teljes portfólió tartalmazza a cégtábla kihelyezését, a hivatalos levelek átvételét postai meghatalmazással, a beérkező küldemények elektronikus archiválását, és az e-mail értesítést minden egyes küldeményről. Tehát nem kell aggódni amiatt, hogy lemaradunk egy fontos levélről, mert a teljes tartalmat beszkennelve megkapjuk.

Ami számomra különösen érdekes volt, az az újlengyeli székhely lehetőség. Újlengyel iparűzési adó mentes település, tehát nulla százalék IPA-t kell fizetni. Ez egy szoftverfejlesztő számára, aki otthonról dolgozik és nincs szüksége fizikai irodára, rendkívül előnyös lehet. Ha kiszámoljuk az IPA megtakarítást, hosszú távon ez a kedvezőbb opció. A weboldalon azt is megemlítik, hogy világhírű cégek leányvállalatai is ezt a megoldást választották.

A szolgáltatás a cégalapításhoz szükséges adminisztratív hátteret is biztosítja. A NAV befogadó nyilatkozatot megadják, ami a cégbejegyzés egyik legfontosabb kelléke. Cégmódosítási tanácsadást is végeznek, és ha valakinek nincs saját ügyvédje, közvetítenek egyet. A vidéki irodahálózat szintén hasznos: Győrben, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon és Kecskeméten is elérhetőek. Az online ügyintézés szintén megoldott, ami egy fejlesztőnek nyilván alap elvárás.

Mint szoftverfejlesztő, értékelem az átlátható árképzést és a jól strukturált információt. A Gross Office weboldala pontosan ilyen: minden szolgáltatásnak megvan az ára, minden csomagnak megvannak a részletei, és nem kell telefonálgatni azért, hogy megtudjuk, mibe kerül. Ez a megközelítés közel áll a fejlesztői gondolkodáshoz, ahol minden dokumentálva van és minden visszakereshető.

A Cégalapítás TOP 10+1 hiba – székhelyszolgáltatás 2.190 Ft /hó-tól összefoglaló különösen hasznos volt számunkra, mert pontosan azokat a hibákat listázta, amikbe mi is belefutottunk. Személyesen is tudom ajánlani azoknak, akik a technológiai szektorból jönnek és vállalkozást szeretnének indítani. A kód megírása az egy dolog, de a cég felépítése egy teljesen más projekt, amihez érdemes profi segítséget igénybe venni.

Úgy gondolom, hogy a fejlesztői közösségben túl keveset beszélünk ezekről a praktikus kérdésekről. A meetupokon a legújabb keretrendszerekről van szó, a konferenciákon a mesterséges intelligenciáról, de senki nem tart előadást arról, hogy hogyan kell helyesen székhelyet választani vagy cégbejegyzést intézni. Talán ideje lenne változtatni ezen. A technikai tudás önmagában kevés, ha az adminisztratív háttér nincs rendben. És ezt a saját bőrömön tanultam meg.