Akár hiszitek akár nem, de rendkívül nagy a monotonitást bíró képességem. Ezt arra értem, hogy képes vagyok hosszú órákon át egy dologra koncentrálni és azzal foglalkozni. Legyen ez egy jó könyv otthon, vagy éppen az irodában a munkám, ahol szoftverfrissítésekhez írok algoritmusokat és béta tesztelem őket. Ez rendkívül nagy monotonitással jár, és sokan általában azt hiszik, hogy ezáltal nekem unalmasak a napjaim, unatkozom a munkában és soha semmi izgalmas nem történik. Én ezt teljesen másképp fogom fel, hiszen amíg az ember nem érti meg tökéletesen, hogy mit is jelent a munkám, addig nem is tud hitelesen véleményt formálni arról, hogy ez miért olyan amilyen. Sajnos sokszor találkozom ilyen emberekkel és egy idő után egészen bántó tud az ilyen lenni, és nagyon nem kedvelem, ha előre beskatulyáznak csak azért, mert a munkám alapján akár unalmas ember is lehetnék. Egyáltalán nem vagyok az se én se a munkám. És az irodán kívül is milyen meglepő, tudok mivel foglalkozni, van hobbim, van magánéletem és nem a számítógépen videó játékozom olyankor, amikor hazaértem. Még főzni is tudok. Na de nem is ez a lényeg, hanem a történet, ami viszont azt igazolja, hogy egyáltalán nem haszontalan, hogy ha az embernek van akármilyen számítógépes háttér tudása.
A minap épp indultam volna az irodába, amikor valami különös dologra lettem figyelmes. Egy már nagyon hideg téli nap volt és az autóm nagyon nem akart elindulni. Ilyet az ellőtt még nem tapasztaltam, bár hozzá kell, hogy tegyem, nincsen régóta autóm, ami azt illeti ez az első tél, amit az autó megélt. Szóval nem tudtam, hogy mi lehet a probléma, nem tudtam, hogy mi történhetett.
Felnyitottam a motorházat, de nyilván nem tudtam meg belőle túl sokat. Ezért úgy döntöttem, hogy betelefonálok a munkahelyemre, hogy késni fogok, én pedig leülök az internet elé és neki állok utánajárni, hogy mi lehet a probléma. Mivel nem indul be az autó így nagyon szerelőhöz sem tudom eljuttatni. Ezért nekiálltam keresgélni az interneten, de túl sok diagnosztikai lehetőség volt, ezért úgy döntöttem, hogy kénytelen leszek szerelőt hívni. Találtam egy oldalt, ahol az autószerelő házhoz jött, pont az olyan esetekre való tekintettel, ami nálam történt. Ezért fel is kerestem és le is beszéltük pár órán belülre a találkozót. Amíg pedig vártam rá, egy kicsit tovább kutattam az interneten, hogy melyek azok a biztonsági intézkedések, amelyeket mindenképp érdemes télen alkalmazni, hogy a kocsiban ne történjen károsodás. Az egyik ilyen dolog volt a fagyálló hűtőfolyadék. Számomra egy abszolút nem számon tartott kiegészítő, mely egyértelműen elengedhetetlen télen egy alumíniummotoros autó számára. Ezért úgy gondoltam, hogy akkor már két legyet ütnék, vagy még többet egy csapásra és rendelek magamnak egy flakon fagyálló hűtőfolyadékot azért, hogy amikor megjavul az autóm utána amint lehet fel is tudjam tölteni, ezzel biztosítva a megfelelő és optimális működését a motornak még télen is. Szerencsére a szerelő is közben megérkezett és azonnal az autóm alá feküdt, hogy kiokoskodja, hogy mi volt a probléma. A pontos indoklásra már nem emlékszem, hiszen alig, ha értettem azt, amit mond, de a lényeg az volt, hogy jól döntöttem akkor, amikor kihívtam és nem erőltettem az autó beindítását, mert abból akár még nagyobb baj is lehetett volna. Én pedig megmutattam neki azt a fagyálló hűtőfolyadékot, amit rendeltem és elismerően nyugtázta, hogy ez bizony a tökéletes választás volt részemről, arról nem is beszélve, hogy még az árát tekintve is sikerült egy nagyon jót találnom. Jól esett a szakemberi dicséret én pedig ezek után pláne alig vártam, hogy megérkezzen hozzám az új fagyálló hűtőfolyadékom.